A Völgyhíd Vintage Apartmantól mindössze négy és fél kilométerre, a szomszéd településen, a kerek templomáról elnevezett Kerekiben található Fehérkő vára. Az interneten rákeresve véletlenül sem összekeverendő Fejérkő várával, mely a Nógrád megyei Sámsonháza falu felett van.

Fehérkő vára a Balaton déli partjához közel, a somogyi dombok között, Kereki határában helyezkedik el. A faluban, a Dózsa György utca végén pihenőhely lett kialakítva, padokkal, asztalokkal, kúttal és parkolóval. Innen a középkori várromhoz vezető gyalogutakat tábla jelzi, amelyhez három természetközeli túrával juthatunk el. Az egyik majdnem megkerüli a hegyet. A másik jelzett, könnyebb út, kb. 500 méter hosszú, 10-15 perc séta, egy hangulatos erdei ösvényen. A harmadik egyenesen a várhoz vezető út, kb. 200 méteres, igen meredek agyagos emelkedő, a kalandot keresőknek, mellyel legyünk óvatosak: eső után szinte járhatatlanul csúszik!

A Fehérkő vára

Itt, az egyutcás falun, Kerekin keresztül Szlavónia felé vezetett az egyik legfontosabb kereskedelmi és hadászati útvonal, melynek védelmére épült Fehérkő vára. A helyiek Kupavárnak vagy Katonavárnak is nevezik.

A Várhegy 283 méter magas, a Levelesi erdő északi részén emelkedik. Mély árokkal és meredek sánccal határolt, ezért biztonságos fa járdát és kilátóteraszt építettek mellé. A dús növényzet ellenére csodás panoráma tárul elénk. Innen jól rálátunk a Kőröshegyi völgyhídra és a Tihanyi-félsziget tetején lévő bencés apátsági templom jellegzetes tornyaira, valamint a Balaton északi partjának vonulataira.

A vár szabálytalan alaprajzú és ellipszis alakú. Legnagyobb része téglából épült. Követ csak kevés helyen használtak, például a falak alapozásánál, a bejáratok és ablakok keretezésénél, a párkányoknál és a kaputorony alapjainál.

A legkönnyebben a déli oldalon volt megközelíthető a vár bejárata, ahol 5-6 méter mély és kb. ugyanennyi széles várárkon hosszú fahíd vezetett át a felvonóhidas kapuhoz. A kisméretű várudvart a kaputornyokhoz épült lakószárny épületei fogták közre. A romok ma már csak egy emeletnyi magasságban állnak, amelyek eredetileg dupla ilyen magasak voltak. A délnyugati falmaradványa a legerősebb, közel 12 méter magas. Hat méter magasságban hengerpárkány látható hatalmas külső falsíkján, gótikus kőmaradvánnyal és a folyosók boltozatának nyomaival. A várudvart körülvevő fal és annak pillérei kb. 1,5 méter vastagságúak. A friss fehér vakolat miatt kaphatta a vár a Fehérkő nevet, amit sajnos a szél, az eső és a fagy lehántott az évek során, ezért már nem tűnik ki a lombok közül.

Forrás: balatonfoldvar.info.hu

A vár történelme

A Fehérkő vár rögös életútjának első okleveles említése 1336-ból ismert. Ekkor Czikó volt a várnagya. 

Később számos birtokosa volt. Több ostromot is megélt. A felszíni nyomok alapján erőssége kicsi, de várnagyi méltósága jelentős volt. A feltárt leletek alapján a vár valószínűleg a XIV. században épülhetett.

Az 1300-as évek végén a vár minden tartozékával együtt a Marczaliak birtokába került. Egy 1401-es oklevél szerint Luxemburgi Zsigmond király adományozta Marczali Miklós temesi ispánnak a törökellenes harcokban mutatott hősiességéért.

1403-ban, a Zsigmond elleni lázadásban Marczali Miklós a trónkövetelő Nápolyi László és tábora mellé állt. Ezért az uralkodó hívei megostromolták és elfoglalták annak Kereki várát. A király azonban kegyelmet adott és visszaadta azt a Marczali családnak, a hozzá tartozó uradalommal együtt, akik újraépítették 1408-ban.

1474-től a Báthori család birtokolta a várat. 1490-ben, Mátyás király halála után Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai betörtek az országba és elfoglalták a Dunántúl egy részét, valamint Szombathely, Veszprém és Székesfehérvár városai mellett megostromolták, kirabolták és felégették a Kereki erődítményt is. Azonban Kinizsi Pálnak és Báthory Istvánnak sikerült visszafoglalnia a rettegett „fekete sereg” segítségével. 

1530-ban Perneszi Ferenc megvásárolta és felújíttatta az ekkor már korszerűtlennek tartott épületet, melyet a Báthory család a sorsára hagyott.

A magyar katonaság 1544-ben felrobbantotta az oldalfalakat, hogy a törökök ne tudják elfoglalni. Később környékbeli építkezésekhez hordták el a vár maradványait. 

1964-ben műemléki állagmegóvására tettek lépéseket, régészeti feltárásokkal és a még álló falak megerősítésével. 

Régi edénytöredékeket, pénzérméket, fegyvereket, serlegeket találtak, valamint előkerültek díszes kályhacsempék is, amelyek előkelő berendezésre utalnak.

A várfalban egy kőbe vésett arc is látható a mai napig. 

A vár jelene

Napjainkban megtisztította a romokat a törmeléktől és buja növényzettől egy helybeli társaság. A kitisztítás feltárta a vár legfontosabb védműveit, lakrészeit és megnyitotta a kilátást Szántód felé.

A történelmi ereklyék közé tartozó várromot mai is egész évben rendszeresen látogatják turisták.

Hivatalosan 2018-ban vált a Somogy Megyei Értéktár részévé.

Aki egynapos, hétvégi vagy akár egyhetes nyaralást tervez a Balaton déli partjának közelében és szereti az aktív kikapcsolódást, mindenképpen látogasson el a gyönyörű somogyi erdőbe és tegyen hangulatos sétát Kereki középkori várához. Ezután a kirándulás kellemes fáradtságát kipihenhetik a Völgyhíd Vintage Apartman dézsa fürdőjében vagy fűtött medencéjében, melyet a vendégek a nap bármely szakában használhatnak. A csodálatos mediterrán kert illatos virágai között egy pohár borral, relaxálva búcsúztathatják el a páratlan naplementét egy kalandos nap után.